Egy tájházban dolgozom, ahol gyakran fogadunk iskolás csoportokat. Ilyenkor nem csupán arról mesélünk, hogy milyen eszközöket használtak, hogyan éltek az emberek ezekben a házakban 100-150 évvel ezelõtt, hanem azt a fajta életszemléletet, a környezettel való harmonikus együttélést is szeretnénk bemutatni, ami akkor még természetes volt és ami miatt szerintünk az a világ egy élhetõbb, emberibb világ volt.
Minap egy ötödikes osztály jött hozzánk egy budapesti ökosuliból. Uzsonnázás közben beszélgetni kezdtünk: mi is az az ökosuli? Mit jelent az ökológia? Valami környezetvédelmet. Mit jelenthet az a szó, hogy globalizáció? Valami a világgal kapcsolatos dolgot. Volt, akinek eszébe jutott a globális felmelegedés, ezért azt gondolták, hogy valami negatív dolog lehet. De mi is ez pontosan? Vajon mi, felnõttek meg tudnánk határozni? Hogyan lehetne elmagyarázni ezt tizenegynéhány éves gyerekeknek? Mi, felnõttek még megéltük a gyorsétteremek, bevásárlóközpontok, PET-palackok és Tetrapack-ok, mobiltelefonok és internet elõtti világot. De nekik már ez a természetes. Õk még csak a pozitív oldalát látják az országokon, földrészeken átívelõ kapcsolatoknak. Hogyan mondjam el nekik, hogy ennek bizony ára van? Õsi módszert hívtam segítségül. Így született meg a …
Mese a globalizációról